2017
Sziasztok! Kicsit megkésve ugyan, de itt az évértékelő bejegyzésem. Még 2017-ben szerettem volna feltölteni, de nem úgy alakultak a dolgok, és elég sokáig is gondolkoztam, hogy megírjam-e egyáltalán, mert nem voltam benne biztos, hogy elég jóra tudom megírni, de nagyjából elégedett vagyok az eredménnyel, bár tuti, hogy vannak dolgok, amiket kifelejtettem. Mindegy, jó olvasást!
Nos, akkor kezdjük az elején.
A januárt Magyarországon kezdtem, a #szilveszteratwitteren-nel, és anyáékkal, meg nagybátyám kutyusával, aki nálunk vendégeskedett. Új év - új én lévén tele voltam izgalommal, és nagyban terveztem, hogy milyen jó lesz ez az év az előzőhöz képest, ami valljuk be, nagyon sokunknak egy pocsék év volt. Amíg otthon voltam, találkoztam Mirellával, Lilivel, Ivettel Twitterről, és Evelinnel, és talán valahogy január-február környékén lettem jóban Jázminnal, és azóta boldogítjuk egymást<3 Januárban volt még a névnapom is, ezen felül nem sok mindenre emlékszem.
Február
Februárban volt mamám halálának hetedik évfordulója, ami borzalmasan hihetetlen számomra. Anya szülinapja is ekkor volt, illetve a február 20, amikor négy darab X-et rajzoltam a kezemre, az önbántalmazás miatt. Illetve február végén kezdődött a farsangi szünetem is.
Március első pár napján még tartott a szünet, de nem mentünk haza. Akkor csináltam meg az egy hetes víz kihívást, akkor bolondultam bele a Doktor House-ba, és akkor ünnepelte a blog a második születésnapját. Márciusban volt apa szülinapja is, illetve akkor kattantam rá a Tokio Hotelre valami eszmélet módon, ekkor jelent meg az új albumuk, és volt egy koncertjük Müncehnben, amire sajnos nem tudtam elmenni, és szerintem azóta sem hevertem ki.
Április
Április hetedikén volt Jázmin születésnapja, amire küldtem neki egy csomagot, és szerintem életemben nem izgultam még annyira, hogy vajon mennyire fog neki örülni. Áprilisban volt két hét szünetem is, amiből a másodikat otthon töltöttem, és találkoztam pár emberrel is. A szünet után kezdődtek el a vizsgáim is, szóval egy elég stresszes időszak következett.
Májusban volt négy vizsgám, amit borzalmasan éltem meg. Ezen felül megjelent Leiner Laura Bexi sorozatának az utolsó része, az Egyszer, amire nekem sajnos várnom kellett, amíg hazamentünk, hogy meg tudjam venni. Ezen kívül voltunk a mostani sulimban beiratkozni is, ami miatt nagyon izgultam, és rettentően boldog voltam.
A júniust szinte szünettel kezdtem, amit Magyarországon töltöttem. Szintén találkoztam egy csomó mindenkivel, voltam körmösnél, és ekkor volt a Green Day koncert is, amire Zs-vel mentem, találkoztam Papp Dórával (ITT tudtok vele olvasni egy interjút), illetve még egy lánnyal Twitterről. Aztán az otthoniaknak elkezdődött a nyári szünet, én pedig mentem vissza a suliba vizsgákra. Ekkor voltak a nehezebb vizsgáim, de hál Istennek mind sikerült.
A hónapot az orvosnál kezdtem iskolai vizsgálat miatt, ezen kívül a suliban töltött (vagy éppen nem töltött) idő elég laza volt, mert a nagy része szünet volt. 19-én (szerdán) kellett még bemenni egy utolsó napra, amit én leginkább egyedül, illetve az igazgatóval töltöttem. Valahogy azon a héten jöttek a papámék is, mert másnap (20-a, csütörtök) volt a ballagásom, ami meglepően jól telt, nem éreztem magam rosszul, kényelmetlenül, és meg is hatódtam. A ballagásom követő szombaton pedig hazamentem papáékkal, és ekkor kezdődött meg a nyaram. Majd két teljes hetet töltöttem otthon egyedül, és találkoztam pár emberrel, mielőtt úgymond kezdetét vette volna az izgalom.
A hónap elejét utazgatással töltöttem, és voltam Pesten Zs-nél két napot, Jázminnál egy hetet Szombathelyen, és találkoztam Bencével is. Tizenegyedikén mentem haza Jázitól, amit mindketten megsirattunk, elég rendesen. Úgy volt, hogy anyáék is ekkor jönnek haza, de úgy alakult, hogy nem tudtak, így egyedül tértem haza. Az azutáni héten még találkoztam pár emberrel, majd azon a hétvégén volt az a bizonyos hétvége is. Ekkor jöttek anyáék is haza, így ők is még két hetet otthon voltak. A következő hétvégén mentem a helyi szüreti napokra Laurával (akivel a nyár alatt nagyon jóban lettem), és az volt az első alkalom, hogy kimaradtam egész éjszaka, és reggel mentem haza.
Szeptember elsején elmentünk még Laurával a szomszéd városi szüreti napokra is, ahol mondhatni jól éreztem magam (khmm), és ezzel le is zárult a nyaram buli része. Ugyan még nekem nem kezdődött el a suli, és még volt egy hetem, mi visszamentünk, mert be kellett vásárolni még pár dolgot. Illetve ekkor kezdődött meg a szobám újrabootorozása (haha, milyen vicces vagyok), és ekkor néztük meg a busz és vonat menetrendet, és mentünk el a sulimhoz, hogy megnézzük merre van az állomástól, és milyen gyorsan érek oda. Aztán szeptember 11-én megkezdődött az iskola, és bár nem teljesen az elejétől, de nyomon követhettétek a maradék pár hónapomat az évből a suli által. Egyébként másra nem igazán emlékszem, pedig nem volt az annyira régen. Talán az ilyen izgatottság, és újrakezdés érzése, de ez betudható az új iskolának.
Ebben a hónapban jelent meg a Tokio Hotel dokumentumfilmje, a Hinter die Welt, amit nem tudtam megnézni moziban, pedig először úgy volt, hogy egy közeli város mozijában is vetítik majd, de később valamiért törölték(?). Októberben vállaltam fel a biszexualitásom a nagyközönség előtt - avagy az összes social media felületemen. Talán idén a szülők előtt is menni fog. Októberben volt a Boy don't cry klippremiere, illetve ekkor kezdtem el a Riverdale-t. És a hónap végén mentünk haza az esküvőre, akkor vettem meg a Leander Kills Élet a halál előtt albumát, és akkor szerettem bele Leander hangjába teljesen. Ekkor merült fel bennem úgy ténylegesen a tetoválás ötlete, mert eddig is tény volt, hogy majd szeretnék, de ekkor volt az a pillanat, amikor ténylegesen eldöntöttem, hogy nyáron igen is lesz egy tetoválásom.
November első pár napja (és október utolsó pár napja) szünet volt, amire sajnos nem maradtunk otthon. Novemberben jelent meg hivatalosan is az American Satan, illetve Juliet Simms Say hello-ja klippremiere. Ekkor kezdődtek el a témazáró/vizsga szerűségeim is, és ekkor kezdett el véglegesen romlani az átlagom.
Megjelent Leiner Laura új könyve az Ég veled, megint rendeztünk #twitterkarácsony-t, szülinapom volt, és végre szünet. Karácsony. L rám írt. Talán mondhatni, hogy kibékültünk, de még mindig nem az igazi, és ezt ő is tudja. Új év, új remény. Új kezdet.
Szóval nagyvonalakban ennyi, nem is tudom mit fűzhetnék még hozzá. Kaptam hideget-meleget, volt, hogy a fellegekben jártam, és volt, hogy borzalmasan rosszul voltam. De eltelt. És bízom benne, hogy a következő év is ilyen lesz, ha nem jobb.
Még jelentkezem
Xoxo ~Roniic
Megjegyzések
Megjegyzés küldése