Koffeintúladagolás

  Sziasztok!   Sosem tudtam, hogy elkezdeni ezt a bejegyzést, mert mindig olyan furcsa volt belegondolni az egész jelenlegi helyzetembe. Egyelőre még nem tudom pontosan, hogy mi is fog kisülni a hablatyolásomból, mindenesetre írom ami jön, aztán majd meglátjuk.   Először is kezdeném talán azzal, hogy március van, ami azt jelenti, hogy már négy éves a blogom, és még mindig hihetetlen belegondolni, hogy hol voltam akkor, amikor elkezdtem, és hol vagyok most. Azért is volt érdemes elkezdenem ezt az egészet, mert így én is végigkövethetem az életem, nem csak megélhetem. Lehet, hogy olykor külső szemmel értelmetlennek tűnik egy-egy mondatom, vagy élethelyzetem, de én pontosan tudom, hogy mi történt akkor, és bármikor vissza tudom idézni a dolgokat. Ezért írjatok naplót, vagy mint én, vezessetek blogot. Mindenesetre jó, ha az ember "erőlködés nélkül" tud visszaemlékezni dolgokra, amiket amúgy lehet, hogy már rég elfeledett volna.   Szerettem volna megemlíteni egy rége...

  Sziasztok! Nos, nekem még csak most lett vége a nyári szünetnek - vagyis már egy hete -, és úgy gondoltam, hogy idén is írok róla.   Miután vége lett a sulinak, alig vártam, hogy hazajöjjünk, mert annyi tervem volt nyárra, és minél előbb teljesíteni szerettem volna őket. Írtam listát, elterveztem mindent, és hatalmas nagy reménnyel álltam neki ennek a nyárnak. Abban reménykedtem, hogy legalább olyan jó lesz, mint a tavalyi.   Gondolom mondanom sem kell, hogy nem pont így lett, és szerintem a közel jövőben nem is lesz olyan felszabadító nyaram, mint a 2017-es.   Július 28-án, szombaton mentünk haza anyával (apának vissza kellett menni dolgozni), de én már hétfőn mentem is Pestre Zorához. Bármit is mond, rengeteg helyre mentünk, baromi jól éreztem magam, és szívesen maradtam volna még pár napot.   Azonban vasárnap hazamentem, és volt még másfél hetem a következő utamig. Abban az egy hétben találkoztam pár barátommal, illetve anya akkor ment vissza apuhoz, ...

  Sziasztok! Végre vége van a sulinak nekem is, és bár amikor ti ezt olvassátok, már egy hét eltelt a szünetemből.   Igyekszem összeszedett lenni, de tudjuk, hogy ez nem mindig sikerül.   Első nap, amikor mentünk anyával, nagyon izgultam, és ideges voltam, mert új hely, új emberek, és bizony onnantól már tényleg egyedül kellett boldogulnom. Nem volt ott Martin, hogy segítsen, sőt, nem volt senki, akit ismertem volna.   Aztán telt-múlt az idő, és igazából bármennyit is írtam, hogy mennyire szarul vagyok, és szar az egész, haza akarok menni, s a többi, a végére egész jól kijöttem mindenkivel, talán már azt is mondhatom, hogy a barátaim lettek.   Őszintén szólva, szeretem azt a sulit, ahová járok, a tantárgyaimat kevésbé, és ez meg is látszik a jegyeimen - nem csoda, hogy megbuktam. Igazából nem szégyellem - mert minek? -, viszont eléggé elszomorít, mert igazán szerettem az osztályt, és azok, akikkel bajom volt, végül el is mentek az osztályból, szóval elég ...

Sziasztok! Ez egy elég rövid bejegyzés, és nagyon értelme sincs, valamint már baromira nem aktuális. Viszont úgy gondoltam, hogy ezt mégis csak a blogra szántam, és nem szeretném, ha kárba veszne. Nos, azt hiszem ennyi, olvassátok! :)   Sziasztok! Tudom, hogy régen volt normális bejegyzés, az előzőt is leginkább azért csináltam, hogy legyen valami, amíg erőt nem veszek magamon, hogy meg írjak egy rendeset.   Jelenleg 2016.12.14.-e van, 09:43, és a suli mosdójában dekkolok.   Határozottan ki merem jelenteni, hogy mindig akkor jön rám a blogolhatnék, amikor nem lehet. Ha van időm, akkor kedvem nincs, ha van kedvem, időm nincs, vagy lehetőségem. És ezt utálom. Hiába állítottam be még régebben szombatra az ébresztőmet, hogy minden szombaton azzal kezdem a napot, hogy írok, inkább alszok, vagy sorozatozom.   Idő közben becsöngettek, így el kellett hagynom a biztonságot jelentő kis fülkét, és betérnem az osztályba.   Lehet, hogy ez az egész blogolás...

  Sziasztok! Újabb hét, és végre az  utolsó a szünet előtt, szóval borzalmasan örülök. Jó olvasást! 2018.02.05. Hétfő 07:47   Azon gondolkoztam miközben ide sétáltam, hogy reggel csak háromszor néztem rá Dave-re, és még az sem érdekelt, hogy mögöttem jön-e vagy sem, erre a suli előtti kereszteződésben elém került két haverjával, aztán kinyitotta az ajtót, és csak addig tartotta, amíg én be nem jöttem, pedig utánam is jöttek még. Ahjfaszom. És így próbáljam meg nem krásolni. 07:50   Tegnap hajmosás után befontam a hajam, szóval most hullámos.   Meg reggel sikerült letöltenem pár zenét, ami miatt nagyon boldog vagyok. 07:51   Sőt, tegnap este zenéket hallgattam, és akkora boldogság, meg szabadság járt át, mint nyáron, és a múlt hét után ez annyira jól esett, hogy az valami hihetetlen, és most próbálom tartani ezt az állapotot, de nem tudom meddig megy így suliban. 07:54   Egyébként úgy döntöttem, hogy a heti bejegyzések hétfőn k...

  Sziasztok! Kicsit megkésve ugyan, de itt az évértékelő bejegyzésem. Még 2017-ben szerettem volna feltölteni, de nem úgy alakultak a dolgok, és elég sokáig is gondolkoztam, hogy megírjam-e egyáltalán, mert nem voltam benne biztos, hogy elég jóra tudom megírni, de nagyjából elégedett vagyok az eredménnyel, bár tuti, hogy vannak dolgok, amiket kifelejtettem. Mindegy, jó olvasást!   Nos, akkor kezdjük az elején. Január   A januárt Magyarországon kezdtem, a #szilveszteratwitteren -nel, és anyáékkal, meg nagybátyám kutyusával, aki nálunk vendégeskedett. Új év - új én lévén tele voltam izgalommal, és nagyban terveztem, hogy milyen jó lesz ez az év az előzőhöz képest, ami valljuk be, nagyon sokunknak egy pocsék év volt. Amíg otthon voltam, találkoztam Mirellával, Lilivel, Ivettel Twitterről, és Evelinnel, és talán valahogy január-február környékén lettem jóban Jázminnal, és azóta boldogítjuk egymást<3 Januárban volt még a névnapom is, ezen felül nem sok mindenre em...

  Sziasztok!   Mostanában  nagyon rám jött a blogolhatnék, viszont most semmi ötletem sincs, hogy miről írhatnék. Van pár kész bejegyzés, aminek örülök, de kifogytam az ötletekből. Írtam egy könyvajánlót, és szeretnék egy interjút az írónővel, rá is írtam, szóval most várok. Egyébként a bejegyzés félig kész, már csak a válaszok kellenek.   Más.   Meg vagyok fázva, vagy nem tudom, anya szerint csak por, de ma nagyon szarul vagyok, folyik az orrom, mintha muszáj lenne, és nem kapok levegőt, viszont semmi sem használ.   Az elmúlt pár hétben kaptam új bútorokat, és tegnap anyáék elmentek a szekrényemért is, úgyhogy valószínűleg (remélem) a hétvégén az is meglesz. Egyébként imádom így a szobám, és nagyobbnak tűnik, mint előtte, pedig most zsúfoltabb. Talán ezért. Vagy azért, mert világosak a bútoraim.   Aztán hatalmas bajban vagyok zenék terén, mert nem tudok se a telefonomra (nem nyitja meg a böngészőt, az app-ban pedig nem találom a keresett z...