Top dolgok a gyerekkoromból - Harmadik rész - Könyvek
Sziasztok! Íme a kis sorozatom harmadik része, ami a könyvekről fog szólni. Keveset sikerült csak összeszednem, de a Szent Johanna Gimis "fordulat" után már nem akartam könyvvel példálózni, tekintve, hogy az már tíz éves korom felett volt.
Jó olvasást!
Kate Sounders: Két égetnivaló boszorkány
Miután óvodában is, és elsőben is rájöttek a tanáraim, hogy jól olvasok, és szeretem is, az elsős osztályfőnököm (Kati Tanítónéni) benevezett a Jonatán Könyvmolyképzőbe, ahol különböző könyveket, vagy könyv részleteket kellett elolvasni, majd megoldani feladatokat. Borzalmasan imádtam, és már fogalmam sincs, hogy milyen okból kifolyólag hagytam abba.
Ebben a versenyben volt megtalálható ez a könyv is, és bár már nem emlékszem pontosan, hogy mi lett a vége, meg úgy egyáltalán a történetre sem, azt tudom, hogy nagyon tetszett, és mindig is el akartam olvasni újra.
Itt nem feltétlen maga a könyv volt a lényeges, hanem a Könyvmolyképző, mert hatalmas nagy hatással volt a gyerekkoromra, és nagyban befolyásolta a könyvek iránti szeretetemet.
Paul Maar: Lippel álma
Ha jól emlékszem, talán ez volt az első könyv, amit a Jonatán Könyvmolyképzőtől függetlenül kezdtem el olvasni (de az is lehet, hogy ez is része volt), és ezt is nagyon szerettem. Esténként mindig olvastam belőle pár oldalt, vagy éppen egy egész fejezetet(!), és emlékszem, nagyon büszke voltam magamra, amikor elolvastam.
Erich Kästner: A két Lotti
Az első könyv, amit az új házunkban teljesen magamtól, egy random unatkozós délután alatt elolvastam. Nagyon szerettem, és emlékszem, hogy utána napokig, hetekig, talán hónapokiig reménykedtem benne, hogy nekem is van valami eltitkolt ikertesóm, de azt hiszem, hogy ezt azért megérezné az ember, meg amúgy se hiszem, hogy anyáék azok a fajták lennének, akik eltitkolnak egy gyereket. Na de, vissza a könyvhöz. Ez volt az első könyv, amit egyhuzamban olvastam el, és emlékszem, szinte meg is lepődtem, hogy lehet ilyet, és képes is vagyok rá.
Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi
Mondanom sem kell, hogy mekkora szerepet játszott a gyerekkoromban a sorozat, vagy éppen az írónő bármelyik könyve, hiszen tudom, hogy nagyon sokan vagyunk így. Emiatt a könyv miatt kezdtem el franciát tanulni (nem sokáig, de nem számít), emiatt kezdtem el írni (szánalmasabbnál szánalmasabb dolgokat), és emiatt szerettem meg egy csomó zenét, másik könyvet, és emiatt lett egy időben nagyon sok barátom is, akikkel ugyan már nem tartjuk a kapcsolatot, de nagy szerepük volt az életemben.
Valahogy a Szent Johanna Gimi után kezdtem el jobban olvasni, jobban kötődni a könyvekhez, és tudom, hogy bullshit, de hálás vagyok érte az írónőnek, mert nagy értéket adott a sorozattal, és az összes többi könyvével is.
Nos, ennyi lett volna a harmadik rész, remélem tetszett nektek, és kedvet kaptok valamelyik könyvhöz (újra).
Jó olvasást!
Kate Sounders: Két égetnivaló boszorkány
Miután óvodában is, és elsőben is rájöttek a tanáraim, hogy jól olvasok, és szeretem is, az elsős osztályfőnököm (Kati Tanítónéni) benevezett a Jonatán Könyvmolyképzőbe, ahol különböző könyveket, vagy könyv részleteket kellett elolvasni, majd megoldani feladatokat. Borzalmasan imádtam, és már fogalmam sincs, hogy milyen okból kifolyólag hagytam abba.
Ebben a versenyben volt megtalálható ez a könyv is, és bár már nem emlékszem pontosan, hogy mi lett a vége, meg úgy egyáltalán a történetre sem, azt tudom, hogy nagyon tetszett, és mindig is el akartam olvasni újra.
Itt nem feltétlen maga a könyv volt a lényeges, hanem a Könyvmolyképző, mert hatalmas nagy hatással volt a gyerekkoromra, és nagyban befolyásolta a könyvek iránti szeretetemet.
Paul Maar: Lippel álma
Ha jól emlékszem, talán ez volt az első könyv, amit a Jonatán Könyvmolyképzőtől függetlenül kezdtem el olvasni (de az is lehet, hogy ez is része volt), és ezt is nagyon szerettem. Esténként mindig olvastam belőle pár oldalt, vagy éppen egy egész fejezetet(!), és emlékszem, nagyon büszke voltam magamra, amikor elolvastam.
Erich Kästner: A két Lotti
Az első könyv, amit az új házunkban teljesen magamtól, egy random unatkozós délután alatt elolvastam. Nagyon szerettem, és emlékszem, hogy utána napokig, hetekig, talán hónapokiig reménykedtem benne, hogy nekem is van valami eltitkolt ikertesóm, de azt hiszem, hogy ezt azért megérezné az ember, meg amúgy se hiszem, hogy anyáék azok a fajták lennének, akik eltitkolnak egy gyereket. Na de, vissza a könyvhöz. Ez volt az első könyv, amit egyhuzamban olvastam el, és emlékszem, szinte meg is lepődtem, hogy lehet ilyet, és képes is vagyok rá.
Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi
Mondanom sem kell, hogy mekkora szerepet játszott a gyerekkoromban a sorozat, vagy éppen az írónő bármelyik könyve, hiszen tudom, hogy nagyon sokan vagyunk így. Emiatt a könyv miatt kezdtem el franciát tanulni (nem sokáig, de nem számít), emiatt kezdtem el írni (szánalmasabbnál szánalmasabb dolgokat), és emiatt szerettem meg egy csomó zenét, másik könyvet, és emiatt lett egy időben nagyon sok barátom is, akikkel ugyan már nem tartjuk a kapcsolatot, de nagy szerepük volt az életemben.
Valahogy a Szent Johanna Gimi után kezdtem el jobban olvasni, jobban kötődni a könyvekhez, és tudom, hogy bullshit, de hálás vagyok érte az írónőnek, mert nagy értéket adott a sorozattal, és az összes többi könyvével is.
Nos, ennyi lett volna a harmadik rész, remélem tetszett nektek, és kedvet kaptok valamelyik könyvhöz (újra).
Még jelentkezem
Xoxo ~Roniic
Megjegyzések
Megjegyzés küldése