16 dolog, amit 16 év alatt tanultam
Eredetileg úgy akartam ezt az egészet, hogy 10:30-ra beállítom a Bloggeren az időzítőt, és akkor majd kiraja, de béna vagyok, és nem működik. Mindegy.
Szóval, tizenhat évvel ezelőtt, majdnem 10:30 perckor jöttem a világra, 1960 grammal és 45cm-rel, majd egy hónappal a kiírt dátum előtt. Nem voltam valami egyszerű eset, sőt, kifejezetten sok bonyodalom volt velem.
A hetedik hónapban beindult a szülés, valamiért szabadulni akartam, de az orvosok visszatartottak. Anyát is viszonylag hamar kiengedték a kórházból. Viszont a nyolcadik hónapban ismét útnak indultam, de ezúttal nem tudtak megakadályozni. A szülésnél kifele jövet leszakítottam egy darabot a méhlepényből, így én nagyon gyenge légzéssel jöttem a világra, másrészt anyát meg kellett műteni. Már akkor is látszott a bizonytalan énem. Most megszülessek, vagy ne? Az orvosok sikeresen megmentettek mindkettőnket, viszont e mellett is akadtak gondjaim. Először is, koraszülött lévén nagyon pici voltam, szinte alig éltem. Másodszor, pedig farkastorokkal születtem, ami annyit jelent, hogy nem volt szájpadlásom. Viszont nem ez volt az egyetlen baj velem. Fertőzéseket kaptam el, és besárgultam. Az étkezés eleinte nehéz volt számomra, mert volt, hogy az orromon jött vissza, de egy idő után belejöttem.
Tizennégy hónapos koromban megműtöttek. Sikeres volt a műtét, a hasadékot szinte teljesen el tudták tüntetni. Szinte. Nagyjából ötéves koromban szintén volt egy műtét, és akkor minden helyreállt. Utána rengeteget kellett logopédushoz járnom, mert az 'r' hangot nem tudtam/tudom kiejteni. Elég furcsa, de én hozzászoktam, és senki sem kérdez rá, vagy néz rám furcsán, ha beszélek,
Igazából ezeket egy könyvből szedtem, ami az ilyen és hasonló gyermekekről szól, és én is bekerültem. Itthon soha nem beszéltünk konkrétan erről az egészről, néha nagyobb családi körben szóba kerül, de soha nem volt az, hogy mi ezt átbeszéltük volna. Talán egy éve bukkantam rá anyáék laptopján erre a könyvre PDF formátumban. Azt hittem valami krimi, mert borítója nem volt, a címe pedig csak annyi volt, hogy "Hasadék". Miután észrevettem, hogy ez nem egy fantasy, vagy egy krimi, be akartam zárni, de valami miatt továbbgörgettem. És akkor megpillantottam a három-négy éves énem, ahogy a hatodik bekezdés elején vigyorog. Azonnal elolvastam. Hihetetlenül meglepődtem, és összezavarodtam. Miért nem említette anya ezt nekem? Miért nem beszéltünk mi erről soha? Elvileg ez rólam szólt. Az a bekezdés, rólam szólt, ráadásul egy olyan témában, amiről alapból nem tudtam sokat.
Azóta sem említettem meg, hogy megtaláltam a könyvet, várok, hátha anyáék egyszer csak elmondják. Bár kétlem. Ha nem történik meg, előállok vele a tizennyolcadik születésnapomon.
A hetedik hónapban beindult a szülés, valamiért szabadulni akartam, de az orvosok visszatartottak. Anyát is viszonylag hamar kiengedték a kórházból. Viszont a nyolcadik hónapban ismét útnak indultam, de ezúttal nem tudtak megakadályozni. A szülésnél kifele jövet leszakítottam egy darabot a méhlepényből, így én nagyon gyenge légzéssel jöttem a világra, másrészt anyát meg kellett műteni. Már akkor is látszott a bizonytalan énem. Most megszülessek, vagy ne? Az orvosok sikeresen megmentettek mindkettőnket, viszont e mellett is akadtak gondjaim. Először is, koraszülött lévén nagyon pici voltam, szinte alig éltem. Másodszor, pedig farkastorokkal születtem, ami annyit jelent, hogy nem volt szájpadlásom. Viszont nem ez volt az egyetlen baj velem. Fertőzéseket kaptam el, és besárgultam. Az étkezés eleinte nehéz volt számomra, mert volt, hogy az orromon jött vissza, de egy idő után belejöttem.
Tizennégy hónapos koromban megműtöttek. Sikeres volt a műtét, a hasadékot szinte teljesen el tudták tüntetni. Szinte. Nagyjából ötéves koromban szintén volt egy műtét, és akkor minden helyreállt. Utána rengeteget kellett logopédushoz járnom, mert az 'r' hangot nem tudtam/tudom kiejteni. Elég furcsa, de én hozzászoktam, és senki sem kérdez rá, vagy néz rám furcsán, ha beszélek,
Igazából ezeket egy könyvből szedtem, ami az ilyen és hasonló gyermekekről szól, és én is bekerültem. Itthon soha nem beszéltünk konkrétan erről az egészről, néha nagyobb családi körben szóba kerül, de soha nem volt az, hogy mi ezt átbeszéltük volna. Talán egy éve bukkantam rá anyáék laptopján erre a könyvre PDF formátumban. Azt hittem valami krimi, mert borítója nem volt, a címe pedig csak annyi volt, hogy "Hasadék". Miután észrevettem, hogy ez nem egy fantasy, vagy egy krimi, be akartam zárni, de valami miatt továbbgörgettem. És akkor megpillantottam a három-négy éves énem, ahogy a hatodik bekezdés elején vigyorog. Azonnal elolvastam. Hihetetlenül meglepődtem, és összezavarodtam. Miért nem említette anya ezt nekem? Miért nem beszéltünk mi erről soha? Elvileg ez rólam szólt. Az a bekezdés, rólam szólt, ráadásul egy olyan témában, amiről alapból nem tudtam sokat.
Azóta sem említettem meg, hogy megtaláltam a könyvet, várok, hátha anyáék egyszer csak elmondják. Bár kétlem. Ha nem történik meg, előállok vele a tizennyolcadik születésnapomon.
Eleget pofáztam a szerencsétlen kis énemről, nem mintha bárki is kíváncsi lett volna rá. Szóval, ezek azok a dolgok, amiket tizenhat év alatt tanultam:
1.- Használd ki a gyerekkorod, mert sosem fogod visszakapni.
2.- Törődj a lehető legtöbbet a szeretteiddel, mert sosem tudhatod, hogy mikor látod őket utoljára.
3.- A szüleid csak a legjobbat akarják neked, még akkor is, ha te ezt nem így látod.
4.- Fogadd el a változást, mert bármennyire is szeretnénk, semmi nem tart örökké.
5.- Álmodozz, amennyit csak akarsz, viszont soha ne felejtsd el, hogy a valóságban élsz.
6.- Ha úgy érzed, hogy magányos vagy, ragadj meg egy könyvet és merülj el a képzelet világába, mert ott úgy is mindenki megért.
7.- Zene, zene és még több zene. Talán a legjobb gyógymód minden ellen.
8.- Figyelj a környezetedre, a barátaidra, és a családodra.
9.- Ha valaki azt mondja, hogy szeret, még nem biztos, hogy így van.
10.- Kockáztass, mert abból lesznek a legjobb emlékek.
11.- Legyél észnél minden helyzetben.
12.- Mindig bocsáss meg, de soha ne felejts.
13.- Ne add fel az álmaid, mert ha elég keményen küzdesz értük, előbb-utóbb eléred őket.
14.- Figyelj oda magadra. Testileg, és lelkileg is. Találd meg a saját békédet.
15.- Ha valaki hátat fordít neked, te is fordíts neki hátat.
16.- Soha ne felejts el, hogy ki voltál, ki vagy, és ki akarsz lenni.
2.- Törődj a lehető legtöbbet a szeretteiddel, mert sosem tudhatod, hogy mikor látod őket utoljára.
3.- A szüleid csak a legjobbat akarják neked, még akkor is, ha te ezt nem így látod.
4.- Fogadd el a változást, mert bármennyire is szeretnénk, semmi nem tart örökké.
5.- Álmodozz, amennyit csak akarsz, viszont soha ne felejtsd el, hogy a valóságban élsz.
6.- Ha úgy érzed, hogy magányos vagy, ragadj meg egy könyvet és merülj el a képzelet világába, mert ott úgy is mindenki megért.
7.- Zene, zene és még több zene. Talán a legjobb gyógymód minden ellen.
8.- Figyelj a környezetedre, a barátaidra, és a családodra.
9.- Ha valaki azt mondja, hogy szeret, még nem biztos, hogy így van.
10.- Kockáztass, mert abból lesznek a legjobb emlékek.
11.- Legyél észnél minden helyzetben.
12.- Mindig bocsáss meg, de soha ne felejts.
13.- Ne add fel az álmaid, mert ha elég keményen küzdesz értük, előbb-utóbb eléred őket.
14.- Figyelj oda magadra. Testileg, és lelkileg is. Találd meg a saját békédet.
15.- Ha valaki hátat fordít neked, te is fordíts neki hátat.
16.- Soha ne felejts el, hogy ki voltál, ki vagy, és ki akarsz lenni.
Még jelentkezem
Xoxo ~Roniic
Xoxo ~Roniic
Megjegyzések
Megjegyzés küldése